Irodalmi futballkalandok

A futball mindenkire hatással van, ez alól neves és kevéssé ismert íróink se kivételek.

Az Ünnepi Könyvhétre jelent meg Csillag Péter könyve, mely az Ady stoplisban címet viseli és benne klasszikus magyar írók-költők futballhoz és a sporthoz való viszonyát mutatja be. A kötetről később írok ajánlót is. Ami tény, hogy hatással volt rám is a témafelvetés, így magam is elkezdtem utánajárni a témának és bizony egész érdekes gondolatokkal gazdagodtam, amiből most néhányat megosztok.

Egy kevéssé ismert író, újságíró került először a szemeim elé: Zsolt Béla (1898-1949) radikális újságíró, a Nyugat második nemzedékének tagja, több lapnak is volt munkatársa: Tavasz, Világ, Magyar Hírlap, Az Ujság, valamint majdnem tíz éven át a Toll című radikális lapnak volt szerkesztője és főmunkatársa. Zsidó származása és baloldali nézetei miatt a második világháború idején előbb a publikálástól tiltották el, majd többször vitték el munkaszolgálatra. A háborút szerencsésen túlélte, majd utána politikai csatározásokban őrölte fel beteg szervezete minden erejét, amely 1949. február 6-iki halálához vezetett.

A felsorolt folyóiratokon túl az a Színházi Élet hozta le Zsolt Béla írásait, amely egyébként is folyamatosan jelentkezett sport-tematikájú cikkekkel, tudósításokkal, vagy éppen a vicces végén fogták meg a dolgot és adomák, tréfák tucatjait adták közre. Zsolt Béla az 1928. évi 17. szám Kis notesz című rovatában írt először futballról, önmaga védőbeszédét, hogy egy magafajta kultúrlénynek miért is jó futballmeccsre járni:

Sokan, az intellektualizmus túlértékelői közül csodálkoznak, miért sereglik össze harmincezer ember a football-pályákon. Barátaim egy része megvetően mér végig ha egy izgalmas meccs után kimerülten beállítok közéjük, akik egy vasárnap délutánra sem hagyják cserben színvonalukat és neuraszténiájukat. Én azonban nem engedem magam elkedvetleníteni. Szükségem van a tömeggel való összetartozásom pozitív átélésére, az úgynevezett “gyülekezésre”, amire ma jóformán csak egy football-pálya tribünjén van jogom és alkalmam. És szükségem van arra is, hogy egyszer egy héten valahol istenigazában és minden melléktekintettől függetlenül túladhassak a bennem rekedt kritikán, bírálgatom a sportvezérek politikáját, a football-művészek játékát, anélkül, hogy kellemetlenséggel járna. Tegnap például tele tüdővel szidtam a bírót és a rendőr, aki mellettem állt, nem lépett közbe. Kilencven percig olyan ..nagy fiúnak” éreztem magam, mint egy amerikai.

Másik, jóval terjedelmesebb, négy oldalt kitevő tudósítása 1935-ben jelent meg. Ekkor ugyanis kilátogatott az UTE edzésére és az ott tapasztaltak szinte elvarázsolták az írót. Mind a körülmények, az egész edzés profizmusa, és legfőképp a családias hangulata – feleségek és gyerekek megjelenése – Zsolt Béla szemében fantasztikus élménnyé nemesíti az edzést. Természetesen ez a cikk sem mulasztja el, hogy az entelektüellek megkapják a magukét:

… mert ebben a football-izgalomban, amely az értetlen és fanyalgó intellektuelleknek annyira alantasnak tűnik, az a szép, hogy az ember rozoga és kiábrándult felnőtt létére olyan lesz tőle, mint a gyerek. Húsz évvel lehetsz fiatalabb másfél órán keresztül, ha igazi football-drukker vagy, mert megszűnnek az anyagi gondjaid, felfüggesztődnek politikai meggyőződéseid, intellektuális problémáid, sőt nőügyeid is.


Langfelder Ferenc, az UTE igazgatója elmesélte azt is, hogy a futball bizony komoly nevelő hatással bír, a sok utazás például egyesekben felébreszti a tanulási vágyat:

Akik tehát azt hiszik, hogy a football bohémmé, züllésre hajlamossá és antiintellektuálissá torzítja a fiatalságot, jöjjenek hozzánk, nézzék meg a mi familiáris életünket s beszéljenek a fiúkkal, akik az újpesti könyvkereskedések és kölcsönkönyvtárak legjobb kliensei…

A Színházi Élet szerkesztőjét, Incze Sándort 1924-ben találta meg néhány fiatal, 14-15 éves fiú, hogy lapjában propagálja kicsit a csapatukat, amelyet önerőből hoztak létre. Incze örömmel tett eleget a kérésnek, mert azt vallotta, hogy akik saját maguk felismerik a testmozgás szükségességét, a csapatban való gondolkodást, azok megérdemlik a támogatást.

A Színházi Élet természetesen folyamatosan beszámolt a színészek labdarúgó csapatáról is, meccseikről állandó tudósításokat közöltek. 1920. évi 25. számban örömhírről számolhatott be Szilágyi László: “4:3, Végre kikaptak az írók a színészektől” A színészek és írók rivalizálása nem új keletű, a a színészeket fűti a visszavágás vágya minden rossz kritikáért, szúrkálódásért, gunyoros megjegyzésért. A meccset a Hungária-körúton rendeztek, telt ház előtt, ahol főleg színésznők, autogrammra vadászó fiatal lányok ültek és színházbarát nők és férfiak. A színészek csapatában Tamás Benő, Sebestyén Mihály, Salamon Béla, Fülöp Sándor, Baló Elemér, Kürthy György, Sebestyén Dezső, Pethes Sándor és Halmay Tibor szerepelt, míg az írók csapatában Paulini Béla, Relle Pál, Egyed Zoltán, Falus Ferenc, Székely István, Neuwelt-Nemes, Nóti Károly rúgta a bőrt, de a félidőben Bálint Lajos, Csendes Géza és Kalmár Tibor is beszállt. A meccsen a színészek játszottak fölényben, sorra rúgták a gólokat, amelyeknek nagy részét az írókkal cimboráló bíró (Olty Antal) nem adta meg, amiért is kapott hideget-meleget a nézőtérről. A Csókos asszony írója elégedett volt a látottakkal, írásából érződik a jó hangulat.

Mással nem is zárhatnám ezt az írást, mint a Csókos Asszony második felvonásából a football-nóta refrénjével:

Tempó, rúgd azt a labdát jól, // Tempó, a fő az első gool. // Gyúrjad Gyurka, oly guszta, ez a csuda sport. // Ne kímélj ma kezet, lábat, orrt, Orth, Orth, Orth. // Tempó, rugd azt a labdát jól. // Tempó, a fő az első gool. // A szemed a kapufán, // Ne bánd mi lesz azután. // Tempó, rugd apukám!

Borítókép forrása: Fortepan

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s