Szivárványos boldogság Amerikában

Fontos dolog a jogegyenlőség. Fontos, hogy mindannyiunkat ugyanazok a jogok illessék meg, és a törvény ne tegyen közöttünk különbséget. Ehhez tett meg az USA egy fontos lépést azzal, hogy a melegházasság az egész országban érvényes, azoknak az államoknak is el kell ismerniük, amelyek eddig tiltották. Az ügy pusztán jogi természetű, hiszen a melegeket gyakran érték komoly hátrányok a tiltás miatt, a törvények nehezítették meg életüket, nem csak egyes embertársaik megvető tekintete. Most pedig, hogy kimondták a törvény előtti egyenlőséget, talán azok is meg tudnak barátkozni a gondolattal, akik eddig vadul ellenezték.

Vannak törvények, amelyek változnak, és ez a változás fontos, hiszen igyekszik megfelelni a kor elvárásainak. Vannak olyan törvények is, melyek az emberiséggel egyidősek. Ilyen a szeretet törvénye, aminek mindent felül kellene írnia. Ha két ember szereti egymást annál nincs is bensőségesebb és szebb dolog. Ha férfit és nőt köt össze ez a szeretetkapcsolat, akkor rábólintunk, tapsolunk neki. Ha két azonos neműt köt össze a szeretet, máris fujjolunk, köpködünk és a legrosszabbakat kívánjuk nekik. Ezt én nem értem, mert a szeretet köztük is szeretet.
De hát furcsa! – vethetné fel valaki a kérdést. Furcsa persze, mert nem ezt szoktuk meg, én is rácsodálkozok egy meleg párra, vagy zavaromban elfordulok. Nem alakult még ki nálunk ennek a kultúrája, mert a melegek többségének rejtőzködnie kell, félve sokak megvetésétől. Mert bizony vannak olyanok, akik megszólják az egynemű párokat és néha nem csak verbális agresszióra kerül sor. Nem tudom, hogy mi késztet embereket arra, hogy a másikat megszólják vagy inzultálják, főleg olyankor ha az illető nem csinált semmit, pusztán létezése zavaró. Pláne akkor nem tudom ezt hová tenni, ha az erőszakoskodó egyébként boldog párkapcsolatban, házasságban él. Hogy lehet elvitatni valakitől a boldogsághoz való jogot? Igazából csak kérdéseim vannak, mert ez a sok elutasítás és düh és agresszió alapvető emberi értékek ellen irányul.

Kép forrása: www.secularism.org.uk

Ilyen körülmények között óriási eredmény az amerikai döntés. Modern életünkben, amikor minden a lehető legapróbb részletig törvényekkel szabályozott, akkor a törvény általi elismerés a lehető legnagyobb elismerés. A melegházasság a törvény előtt ugyanannyira érvényes, mint az ellenkező neműek által kötött házasság. Ugyanúgy joguk van boldogságukat törvényileg is elismerni. Ugyanúgy joguk van a gyermekvállaláshoz. Óriási lépés, de ez még mindig csak az út eleje. Mert továbbra is van egy réteg, amelyik ezt mélyen ellenzi és felháborodik. Valahogy az emberek hozzáállását kellene kicsit javítani. Nem kell támogatni őket, sőt szeretni sem kell őket, de elfogadni viszont illene. Nem rosszabbak, mint bárki más.
Ahogy a heteroszexuálisok között is vannak rossz emberek, úgy a melegek között is akad. Szerintem például elhibázott dolog a színes, giccses és magamutogató parádé, ami az ember rosszabb oldalát mutatja. Egy józanabb, vidám, zászlós felvonulás többet ér a melegmozgalom számára. Azt mutassuk meg, hogy boldogok vagyunk, ne azt, hogy őrültek. (Csak egy zárójeles megjegyzés: sajnos legtöbb csoportot a legrosszabb tagjáról, tulajdonságáról ítéljük meg, ami durva általánosítás és komoly probléma. Mindig elmondom, hogy emberek, egyének vannak, aki jobb-rosszabb tulajdonságokkal rendelkeznek.)
Nem szeretnék a nagy megmondó szerepében tetszelegni. Csupán annyit kérnék, hogy legyünk elfogadóak és ne vitassuk el senkitől a jogot a boldogságra!