Napi vers – Ady Endre: Karácsony

Csak a verseskötetet lapozgattam, amikor rábukkantam erre a csodás, ám végtelenül keserű versre. Lehet, hogy a címe alapján nem aktuális, hiszen hol van még Karácsony! De ami benne áll a versben, az több mint aktuális. Pedig már több mint száz éves. És félelmetes belegondolni, hogy amit akkor írt Ady, ugyanúgy ma is időszerű, mert nem változott semmit a világ. Hányszor mondhatjuk mi is a költővel: “Beteg a világ, nagy beteg…”
De álljon is itt a vers teljes egészében:
KARÁCSONY
Ma tán a béke ünnepelne,
A Messiásnak volna napja,
Ma mennyé kén’ a földnek válni,
Hogy megváltóját béfogadja.
Ma úgy kén’, hogy egymást öleljék
Szivükre mind az emberek – 
De nincs itt hála, nincs itt béke:
Beteg a világ, nagy beteg…
Kihült a szív, elszállt a lélek,
A vágy, a láng csupán a testé;
Heródes minden földi nagyság
S minden igazság a kereszté…
Elvesztette magát az ember,
Mert lencsén nézi az eget,
Megátkozza világra jöttét – 
Beteg a világ, nagy beteg…
Ember ember ellen csatázik,
Mi egyesítsen, nincsen eszme,
Rommá dőlt a Messiás háza, 
Tanítása, erkölcse veszve…
Óh, de hogy állattá süllyedjen,
Kinek lelke volt, nem lehet!…
Hatalmas Ég, új Messiást küldj:
Beteg a világ, nagy beteg!…
/1899/

Leave a Reply

%d bloggers like this: