Magyar-gyűlölet

Miért gyűlöli egymást két magyar? Mert gyűlöli, olthatatlan dühvel, a megértés szemernyi szikrája nélkül. Vakon és hittel gyűlöl, alázattal szolgál valamiféle eszmét, ideát s közben elfelejti, hogy ez a szolgálat hamis, az alázat csak álca, a végtelen düh maszkja. Gyűlölettel mérgezték a magyarságot, egymás bajára nem gyógyírt hozunk, a lángoló sebekre újabb lángokat vetünk. Szomorú látni, hogy honfitársaink miként marják egymást veszett vadak módján, csattanó szócsörtéket vívva virtuális csatatereken. Bosszúszomjas szájjal fröcsögnek egymásra szitkokat, és hittel döfnek átkokat egymás szívébe.
Ne bántsd egymást Magyar! Ne bántsd önmagad! Oly sokszor megtetted már míg fordult az Idő kereke, rontó századokat hozva az emberiségre. Miért is tetőzzük a bajt, hogy újra és újra egymásnak feszülünk? Áldozatok vagyunk, a történelem áldozatai – mondjátok. Nép, mely elhagyta hitét, lecserélte, aztán újra és ismét. Kesergünk mert régen jó volt? Ma sem jó, régen se volt az. A világ létezik, az ember él rajta, és olyanná csak az ember teheti, amilyen. És rossznak látszik, sivárnak, gonosznak és lélektelennek, erőszakosnak és borzalmasnak. Az a bizonyos Kerék egyre csak forog, tempósabban, sebesebben. És közben gurul a szakadék felé féktelenül. De az emberben ott a jó. Ha keservessé tesszük az életet, ugyanúgy boldoggá is tehetjük! Miért harcolunk, küzdünk, gyűlölünk, ha helyette szerethetünk és együtt építkezhetünk!
Csak néhány blogot olvastam és elkapott ez az érzés. Ahogy látom, hogy a fórumozok miként oltják egymást pusztán világnézeti okokból eszmei elvakítottságtól vezérelve, szomorúvá tesz. Nem egyszer leírtam már, hogy a bal és jobboldal, a politika csak illúzió, hamisság. Mindezek felett ott áll az EMBER.  Így csupa nagybetűkkel. Bolond világ az, ahol azért gyűlöli egyik ember a másikat mert Orbánra szavazott, vagy éppen a Bajnaira. Ha én magamat liberális baloldaliként definiálom – bár a humanista kifejezés jobban tetszik – és miért ne tenném, nem fogom kevésbé elismerni a többi eszmét, ideát. Mindenben van jó, és bizony vannak kérdések, ahol én is konzervatívnak vallom magam. De nem teszem magam függővé egyetlen politikustól sem. Mert behatárol. A szellem, a lélek szabadsága ennél többet ér. Bárki legyen is kormányon, az én lelkemet nem fogja kormányozni.
Aggódom az országomért, a hazámért, a nemzetemért. Mert a politika megoszt minket. Ha azt mondom, hogy Orbán Viktor nekem nem szimpatikus, akkor néhányan máris a keblükre ölelnek, mások viszont a pokolba kívánnak. Ezzel van nekem óriási problémám. A politika megmételyezi a kapcsolatokat. Felejtsük hát el. Mindig az ember legyen a középpontban, akinek problémája van, de öröme is, nincstelensége és gazdagsága és legfőképp szíve, ami ideköti. Nem vagyunk egyformák, és ez így jó, de a politikai alapú gyűlöletnek nincs semmi helye a világban.
Kár, hogy csak álom ez és utópia, de úgy szeretném, tényleg, hogy azért szeressük egymást, akik vagyunk.
Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s