Drága utcám, kiről nevezzelek el?

Eddig hittem a tudományban, vagy legalábbis annak pártatlan mivoltában, a Magyar Tudományos Akadémia feddhetetlenségében. Erre jön ez az utcanév-mizéria, ami aztán számos esetben kiverte a biztosítékot. Az általam kiválónak gondolt tudós koponyák nem tudom hová tették az eszüket, amikor ezt a listát összeállították.
Nagyon érdekes a lista. Nem tudom milyen szűrőn keresztül nézték az utcaneveket, de az teljesen nyilvánvaló, hogy zömmel baloldali sőt szélsőbalos emberek, valamint a szocialista-kommunista rendszerhez köthető fogalmak szerepelnek a listán. Ezzel még csak nem is lenne gond, hiszen egy részüket tényleg el lehet marasztalni tetteik miatt, bár hogyha emberiség elleni bűntettet követtek volna el, nem hiszem, hogy nagyon igyekeztek volna róluk közterületet elnevezni. De mi van a jobboldali, sőt szélsőjobbos emberekkel? Ők miért nincsenek a listán? Talán azért nincsenek – és ez az optimista vélemény – mert róluk nem akartak utcát elnevezni. A valósághoz közelebb állhat azonban az az elképzelés, hogy róluk szabad elnevezni, hiszen ők nem voltak önkényuralmi rendszerek kiépítői, résztvevői stb. Ezt hívják kettős mércének. Mi van azokkal az emberekkel, akiknek meglehetősen sötét gondolataik voltak, de részt nem vettek semmiben, akkor róluk is el lehetne nevezni utcát? 
Van néhány név ezen a listán, akiket nem értek, hogyan is kerülhettek oda, hiszen szerintem még az aggályostól is távol állnak. Ilyenek például az orosz-szovjet írók költők, közöttük is Gorkij valamint Majakovszkij. Gyilkoltak tán, hogy nem lehet róluk elnevezni közteret? Vagy buzdítottak rá? Ha nem, akkor miért aggályos? De amit a leginkább nem értek, az Károlyi Mihály. Kétségtelen tény, hogy megítélése finoman szólva is vegyes, de nem bűnös, részt nem vett semmilyen önkényuralmi rendszer megteremtésében. Hibái voltak persze, ezt nem vitatja senki, de nem értem miért szúrhat szemet bárkinek, hogy róla nevezzenek el utcát. Ha valaki azzal jön, hogy miatta volt Trianon, az is téved. Nem volt a legerélyesebb és nem mert konfrontálódni, ami az adott körülmények között nem biztos, hogy helytelen döntés volt. Hazájának mindig a legjobbat akarta, és ha ez bűn, akkor ne is nevezzenek el róla semmit. És mi a helyzet Stromfeld Auréllal? A Vörös Hadsereget vezette, részese volt a Tanácsköztársaságnak, neve mégis használható, mert a hazát szolgálta. Ugyanennek a hadseregnek más tisztjei is a listán vannak, az ő neveik azonban nem használhatók. Miért?
Bezzeg a haladás, fejlődés és terv szavak bármikor válhatnak egy-egy közterület nevévé. Ahogy egy utcát hívhatnak munkásnak is, de ifjúmunkásnak nem. Őszintén kérdezem: kit bántana, ha a kisdobos, vagy épp úttörő utcában kellene laknia? Május 1. viszont minden további nélkül használható. Nevetségesnek tartom, hogy a kommunista érához kötődő egyes fogalmakat lehet használni, másokat meg nem. Nyilván a néphadsereg, vagy vörös őrség visszás lenne, de az olyan ártatlan szavak, mint a kisdobos és az úttörő miért vált ki ellenérzést?
Nagyapám tagja volt a pártnak, de mellette iskolaigazgató volt és a művelődési központot is vezette. Részt vett iskolaalapításban és kulturális programok megszervezésében. Róla sem lehetne utcát elnevezni, mert, ahogy a törvény mondja: “részt vett XX. századi önkényuralmi politikai rendszer fenntartásában.”
Úgy látszik, most már törvény írja elő, hogy mit mondhat a tudomány. Elszomorít, hogy egy ilyen tekintélyes intézmény, mint az MTA, ide lealacsonyodik és egy rendszer kiszolgálójává válik, holott a tudománynak mindenféle politikán felül kellene állnia. A történettudománynak meg pláne ez a feladata, a tabuk ledöntése, az igazság feltárása a tények alapján. 

Leave a Reply

%d bloggers like this: