Ki a hiteles erkölcstan-tanár?

Újabb gumicsontot kapott a közvélemény az erkölcstan oktatásával kapcsolatban. A véleményemet az előző bejegyzésemben már részletesen ecseteltem. De addig nem tudtam a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének közleményéről. Mert ami abban írva vagyon az egyszerűen minősíthetetlen. 
Magam is leírtam, hogy fontos a hitelesség kérdése az erkölcstan oktatásánál és a tanárnak példamutatónak kell lennie. De azok az elvárások, amit a fentebb említett szervezet elvárna, több mint teljesíthetetlen. Szerintük csak azok taníthatnák ezt a tantárgyat, akik házasok (élettársi kapcsolat kizárva!), legalább egy gyereket nevelnek, nem isznak, nem cigiznek, szexuális életük egyenlő a nullával. De ami a legfölháborítóbb, hogy környezettanulmányt kell készíteni az erkölcstant oktató pedagógusokról! 
És ez egy nagyon fájó pontja a társadalmunknak. Ha nevelésről és oktatásról van szó, egyből a tanárt veszik elő. Ha a diák valami hülyeséget csinál, akár az iskolában, akár azon kívül, mindig a tanár felelősségét hangsúlyozzák. Ha rosszul tanul a gyerek? Persze az azért van, mert a tanár nem tanította meg rendesen. Ugyan már! A tanárok is hibáznak, ez tény, én vagyok rá az élő példa. De nem csak a mi felelősségünk, hogy a gyerek olyan, amilyen. Ha a szülők úgy élnének, ahogy azt ebben a közleményben elvárják az erkölcstan-oktatóktól, akkor nem is lenne szükség erre a tantárgyra. Nem akarok minden felelősséget a szülőkre hárítani, de vegyék észre, hogy a gyerekük nevelésében ők játsszák a legfontosabb szerepet. 
Ez a nyilatkozat ráadásul kirekesztő is. Miért gondolják azt ennek az egyesületnek a tagjai, hogy csak azok gondolkodhatnak jól, pozitívan és erkölcsösen, akik példás családi életet élnek. Persze ez sokat elmond róluk, és tényleg pozitív színben tünteti fel őket, de ez nem jogosítja fel őket semmire. Mi van akkor, ha van egy fiatal tanárnő/tanár, aki abszolút jól nevelt, erkölcsösen gondolkodik, öltözködik, semmi deviancia csak szimplán félénk és nehezen ismerkedik, de tanárként kitűnően helytáll és a diákjai is szeretik. És ez az illető nem taníthat erkölcstant mert nem tud családot alapítani, holott szeretne? Hol van itt a fair play? Kicsit túl van misztifikálva a család, mint fogalom. Én is szeretnék nagy családot, szép esküvőt. De nem ettől leszek én jobb ember. Szeretet legyen és más nem is kell. Ha tudunk szeretni, tisztelni és becsülni másokat akkor alkalmasak vagyunk, legyünk bár vénlányok, agglegények, elváltak vagy családosok.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s