Humanitás

Következő posztunkban végre hazai pályán játszunk, a latin nyelv és az ókori kultúra jelen helyzetével foglalkozom. Azt hinné az ember, hogy egy ilyen jól ismert témában a legkönnyebb egy jó kis bejegyzést írni. Pedig nem az. A jelenlegi már a sokadik átdolgozott verziója a témának. Hiszen a helyzet nem éppen rózsás, elfogultság nélkül meg aztán pláne nem lehet írni. Mindazonáltal megpróbálok egy közel reális helyzetértékelést adni, amit jó adag keserűség fűszerez.
Szóval hogyan is áll a latin? Bármennyire is szeretnénk, de el kell ismerni a latin nyelv haldoklik, egyre kevesebben választják, már ha egyáltalán felkínálják az iskolák választási lehetőségként. Van ahol persze kötelezővé teszik, amivel – néhány nagyszerű kivételtől eltekintve – többet ártanak, mint használnak. A középiskolai latin oktatás hiányai gyorsan megmutatkoznak egyetemi szinten is. Korábban nagyszerű tanszékek zárják be kapuikat míg mások óriási küzdelmet folytatnak, hogy hallgatókat tudjanak fogni. A tanárok, professzorok ráadásul csekély fizetésért rengeteget dolgoznak, hogy tudományos szinten és az oktatásban is megfelelően teljesítsenek és minden elvárásnak megfeleljenek.
Egy szó mint száz nagy gáz van és a helyzet megoldásától egyre távolabb vagyunk. Sajnos nem kapjuk meg a jogos társadalmi elfogadottságot (ez persze sok más tudományterületre és művészeti ágra valamint foglalkozásra is igaz), anélkül meg igazán nehéz eredményeket felmutatni. Vegyük észre, hogy latin több egy nyelvnél!!! Ahogy egy nagyon kedves Tanárom, Luigi Miraglia professzor mondta, amikor az akadémiájára kerültem, hogy a latin nyelv egy kulcs, melynek segítségével óriási kincstárakat nyitunk meg, kultúrák legféltettebb kincseihez férünk hozzá! Mondhat bárki bármit ezzel az igazi humanizmushoz nyit ajtót a latin nyelv, ezáltal lettem én magam is jobb ember. És ez nem önfényezés vagy valami hasonló, hanem egy olyan tapasztalás, amit a latintanulás útján nyertem el. Persze az is lehet, hogy a latin nyelvet összekötöm az azt tanító emberekkel, akik a pozitív példát adták. Vagyis nekik is adott a latin valamit, amitől példaképek lehettek. Ebből nekem az jön le, hogy a latin továbbra is meg kell, hogy állja a helyét a világban, hiszen szükség van olyan emberekre, akik mások számára példaképek lehetnek. Ha több időt tölthettem volna a latin nyelv tanításával, talán belőlem is válhatott volna példakép…
Habár mostanság nagy kultusza van az összefogásnak és együttműködésnek, azért mégis azt javasolnám, hogy egyesítsük erőinket, gondoljuk át jól, hogy miképpen maradhat meg a latin a jövő generáció számára, mi az a forma, amiben a legjobban tovább tudjuk adni a tudásunk és a humanitást. Kezdésnek egy videó, természetesen latinul, melyben Luigi Miraglia beszél arról, hogy mennyire fontos a humanitás:

Ide újra helyénvaló egy Seneca.idézet:
Quid est ergo, in quo erratur, cum omnes beatam vitam optent? quod instrumenta eius pro ipsa habent, et illam dum petunt fugiunt.” (Ep.Mor. V. 45,7)
“Miben téved hát mindenki, amikor a boldog élet mikéntjét keresik? Abban, hogy a hozzá vezető eszközöket tekinti a boldogság alapján, így amíg a boldog életet keresi, elszalasztja azt.”

Írjatok véleményeket!!

3 hozzászólás

  1. Sajnos több tudománnyal együtt ebben az anyagias világban a latin nem termel kézzel fogható anyagi profitot, emellett az elsajátítása időigényes, ezért akarja kivetni magából ez a rohanó időhiányos anyagias világ. Pedig nagyon is termel profitot, nem olyat amit ellehet költeni. Sokan azt hiszik a latin által adott kultúra nincs jelen az életben, pedig ha felnézünk a facebook-ra rengetegszer látunk olyan idézetek, bölcsességeket, ami régóta közkézen forog, s legtöbbször nem is tudjuk, hogy egy ókori bölcselő gondolatai. Ugyanezen jelenség egy másik része, hogy ókori írók, költők, filozófusok nagy igazságai ékes, bőséges szavak csomagolásában kerülnek fel az internetre idézetként, a manapság média és könyvkiadók által népszerűsített \”sztárbölcsészek\” saját gondolataiként (ez különösen csípi a szemem, mert sajnos az ókori elméknek nem sűrűn vannak jogutódjaik….).

    Kedvelés

  2. Az anyagiasság tényleg tönkreteszi a világot, a profitorientáltság vezérel mindent. És így az oktatásból mindazon tárgyak kimaradnak, amik ezt a kézzelfogható hasznot nem hozzák. Azt érzem, hogy az a fő tendencia manapság, hogy a meglévő módszerekkel és intézményrendszerrel vesszük fel kesztyűt ebben a kilátástalannak tűnő harcban. A mai magyarországi latinitás véleményem szerint nem jól alkalmazkodik a jelen körülményekhez, néhány biztató kísérlet ellenére sem. Ezért kell az ötletbörze, hogy tényleg új és formabontó módszereket alkalmazzunk, behozzuk a latint az emberek mindennapjaiba úgy, hogy nem rájuk erőltetjük.

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s